1990 Versei
KANADAI HIMNUSZ
(Fordítás)
Ó Kanada, otthonunk és hazánk,
Honszeretettel magasztal a szánk!
Hõ szívvel nézzük keltedet,
Szabad észak felett.
Bárhol élünk, Ó Kanada,
Vigyázva õrködünk.
Tarts szabadon, Ó Istenünk!
Ó Kanada, vigyázva õrködünk,
Ó Kanada, vigyázva õrködünk.
1990. március 14.
Delhi, Ontario
MAGYAR HIMNUSZ
(Angol fordítása)
Bless the Hungarians, gracious God,
With good cheers and plenty.
Protect them with thy strong arms
During adversity.
Bring those to a happy morn
Who encountered old ills;
For this people have suffered
The past and unborn years.
1990. március 14.
Delhi, Ontario"
EGY SZELET KENYÉR
Kerek búzakenyér áll az úrasztalán,
Virággal hímzett terítõ takarja le.
Tanít az Ige a takaró oldalán:
Ezt cselekedjétek emlékezetemre.
A kenyérrõl némán leveszem a leplet,
Csak közelrõl látszik az éles kés nyoma;
Ájtatos csendben figyel a gyülekezet,
Ahogy a kezem a kenyeret szétbontja.
A nagy kenyérbõl vékony szeletek lesznek,
Amit ünneprõl ünnepre megtör kezem.
A kenyér közepébõl egy részt kiveszek,
S hogy mindenki lássa, magasra emelem.
Fájón nézem Jézus testének jelképét,
Golgotai útján felveszem keresztjét.
"Értetek adatott" - mély hittel hirdetem,
S kínját és fájdalmát magam is átérzem.
Ájtatos csendben nézi a gyülekezet,
Amint az ég felé tartom a kenyeret.
Nagy-Magyarországgá válik most a kenyér,
Látom népünket, ahogy szenved másokér'.
Elõttem van a Felvidék, Kárpátalja,
Erdély és a Délvidék minden magyarja.
Soha életemben nem láttam ily csodát:
Egy szelet kenyérben megleltem a hazát.
Azóta ha egy nagy kenyeret megvágok
A héjába tornyosulnak a Kárpátok;
Minden szeletben édes hazámat látom,
S Nagy-Magyarországom visszatértét várom.
1992. augusztus 19.
Delhi, Ontario
JÉZUS KÖSZÖNTÕ
(Volt gyülekezetemhez bánatomban,
mert az eljövetelem után megkezdték
a lenti teremben az italárusítást.)
Emelem poharam - Egészségedre Uram!
Farizeusok nélkül szabadon ihatunk.
A templom alagsorában vagyunk.
Bort, sört vagy pálinkát hozzak?
Vedd a poharad, mint azon a csütörtökön,
mikor tanítványaid itattad.
Gyere a fõhelyre! Ez a mi asztalunk.
Itt testvérként ihatunk;
hiszen keresztyének vagyunk.
Kérded, hogy miért italozunk?
Tudod ebbõl él egyházunk,
ebbõl fizetjük a papunk.
Elsápadtál Mester! Igyál Egri bikavért!
Ez pótolja véred, ami oldaladból
és kezedbõl kifolyt másokért.
Egy kicsit tompítsd le hangodat
ha meséled a templomból hogy ûzted ki
a pénzváltókat és galambárusokat.
Mi nem árulunk galambot, csak kolbászt
és hurkát, kirántott csirkét,
töltött káposztát, és öblítõnek itókát.
A templomban mi semmit se árulunk;
ott imádkozik a papunk, meg néha mi is,
ha bajban vagyunk.
A templom szent, de az alagsorban lent,
eszünk és iszunk,
amibõl Néked tiszteletbõl ingyen adunk.
Rendezvényeinkre Téged is meghívunk
és az ételért, az italért
Néked még imát is mondunk.
Ne makacskodj, Uram! Fogadd el poharunk!
Mi vallásosak vagyunk,
még akkor is ha a templom alatt iszunk.
Lásd be, hogy az ital és az étel
gyülekezetünknek életet adó bevétel.
Elsorvad egyházunk, ha nem lesz profitunk.
Emelem poharam - Egészségedre Urunk!
Csodád nélkül is van ételünk, italunk,
mi amerikai magyar keresztyének vagyunk.
1992. augusztus 25.
Buffalo, NY
DIÁKSZERELEM
Ott voltál társaid között,
Elõl, hátul, mások mögött.
Néha senki sem volt veled.
Egy arc voltál a tömegben,
Az órák közti szünetben,
És én észre sem vettelek.
De egyszer valami történt,
S bár nem láttam rajtad dicsfényt,
Az arcod mégis ragyogott.
Csinosabb lettél, mint mások.
Gyönyörûbb lett mosolygásod.
Szívem gyorsabban dobogott.
Veled terveztem a jövõt,
Várva-vártam azt az idõt,
Amikor láthatlak megint.
Bár szebb lett komor iskolám,
Érdekesebb minden órám,
Nem volt nyugtom se bent, se kint.
Egy álom világban éltem,
Titkon hittem és reméltem,
Hogy egyszer szerelmed leszek.
S te jöttél az iskolába
Mintha mi se történt volna,
Mert semmit se mondtam neked.
1992. augusztus 29.
Delhi, Ontario
ANYÁM, TE MINDENEM
Anyám, te mindenem,
éretted ver szívem,
nagy vagy nekem.
Köszönöm jó anyám
mindazt mit hagytál rám:
családom, otthonom,
az életem.
Jó anyám teneked
dicsõség éneket
szívbõl zengek.
Anyám, ki neveltél,
engemet szerettél,
lelkemmel áldalak,
és dicsérlek.
Istenem, jó Atyám!
áldd meg a hû anyám,
tartsd meg velem.
Add, hogy egy életen
maradjon mellettem,
és harcát, küzdelmét
áldd meg bennem.
Emléked jó anyám,
bárhol is lesz hazám,
szent lesz nekem.
Ha már nem vagy velem,
a lelked fent pihen,
légy oltalmam nekem,
az égben fenn.
1993. május 8.
Delhi, Ontario
BETLEHEMI ANGYALOK
Betlehemi angyalok!
Új karácsonyt hozzatok,
Új mennyei szózatot,
Békességes világot.
Betlehemi nagy csillag!
Mutasd újból meg magad.
Dicsõ fényed ragyogjon,
Nekünk utat mutasson.
Betlehemi kis jászol!
Tudod-e kit ringatol?
Benned van a Megtartónk,
Isten Fia: Megváltónk.
Adj jó szállást, meleget,
Jézusunknak menhelyet,
Hogy Õ hozzánk jöhessen,
És itt szállást vehessen.
Betlehemi kis Gyermek!
Légy támasza népednek.
Hozz örömöt és reményt,
Bátorítsad a szegényt.
Töröld le a könnyeket,
Vigasztald a szíveket.
Jöjj el hozzánk mint vendég:
Jóakarat, s békesség.
1993. december 15
Delhi, Ontario
SZENT ESTE VAN
Szent este van,
Karácsony éjszaka,
Felhangzik ma
Az angyal szózata:
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
Bárhol vagyok
Karácsony ünnepén
Angyal szavát
Megosztom véled én:
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
Szent este van,
Jézus az üzenet,
Hirdessünk hát
Angyali éneket:
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
Jóakarat és békesség,
Mennyben, földön
És üdvösség.
1993. december 16
Delhi, Ontario
JER, KEZDJÜK ISTENNEL
Jer, kezdjük Istennel
az esztendõt!
Énekkel, imával
dicsérjük Õt.
Jöjjünk reménykedve,
elébe térdelve,
Hogy legyen hajlékunk
mindörökre.
Istenem, Teremtõm,
gondviselõm,
Benned van a múltam,
és a jövõm.
Elrepül életem,
s szerettim elvesztem,
Istenem, Te maradsz
mindig velem.
Életem ösvényin
vezess Uram!
És ha eltévedek
Te légy utam.
A földön, s odafenn
Te légy a menhelyem.
Istenem, maradj Te
mindig velem.
1993. december 27
Delhi, Ontario"
KINEK HARANGOZNAK?
Tisza menti kis faluban
Búsan kondul két nagy harang,
Siratja a jó anyámat,
Egyre zúgja: giling-galang.
Viszi a hírt házról házra,
Szelek szárnyán a határba:
Meghalt anyám, giling-galang,
Búsan kondul két nagy harang.
Bánatot hord széjjel a szél,
Régi emlékekrõl mesél;
Hallgatják a jó emberek,
Rokonoknak könnye pereg.
Anyám felett márvány sírkõ,
Falujába nem megy már õ,
Harangzúgást sem hall többé,
Elment tõlünk mindörökké.
Idegenben magyar sírhant,
Apám, anyám nyugszik alant;
Kis falumban szól a harang,
Nekik kondul: giling-galang.
1995. július 3.
NY államban
a 17-es országúton
A szüleimmel és bátyámmal gyermekkoromban "